Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Adventi üzenet

Az első gyertya meggyújtására
2018. november 28.
Cimkék:advent, lelkészség,
 
Isten kegyelméből vasárnappal a karácsonyt megelőző négy hetes adventi időszakba lépünk. Az advent szó mindnyájunk számára ismerősen cseng, talán nem a legpontosabb meghatározással, magyar fordításban Úrjövetelt jelent. Azok számára, akiknek advent időszaka és a karácsony ünneplése nemcsak egy szokásokkal megtöltött hagyomány, hanem lelki, hitbéli tartalommal is bír, valójában Jézus Krisztus eljövetelét jelenti. Az Ő születésének, emberré válásának, közénk jöttének ünnepét a karácsonyt és erre való készülést jelenti. Az advent tehát a várakozás és a készülődés ideje. Adventünkben nem csupán az első eljövetel beteljesedésének ünnepére készülünk, hanem az Úr végső eljövetelének nagy napjára is. De advent számunkra, a mindennapi életben minden olyan helyzet, állapot, amelyekben Isten szabadításának, gyógyításának, megsegítésének megérkezésére várunk. Jézusra, hogy megtapasztaljuk az Ő cselekvő szeretetét, hogy lélekben megérintsen, teremtő szava helyre állítson, az Ő ígérete szerint. Adventi várakozásainkban, és készülődésünkben had helyezzen Isten, szava a Zsolt.130: 5-6 verse által a szívünkre valami fontosat: „Várom az Urat, várja az én lelkem és bízom az Ő ígéretében. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.”
 
Ígéret, Bizalom, Igazi sóvárgó várakozás.
 
Az adventünket meghatározza az Isten ígérete. E nélkül minden várakozásunk, alaptalan és hamis lesz. Nagyon sokszor előfordult már, hogy valami olyat várt az ember Istentől, valami olyasmire várt, amit Isten nem ígért. Ennek a várakozásnak csalódás és összeomlás a vége. Miközben Istennek legalább 365 ígérete van a szentírásban az ember számára.
 
Ezekre az ígéretekre csak hittel, bizalommal érdemes válaszolni, mert Ő megbízható! Isten nem ember, hogy hazudna, hogy ne tartaná szavát, ígéretét, amit adott nekünk. Hihetünk Neki, Bízhatunk megérkezésében, ahogyan ígérete beteljesedett az első adventben és karácsonyban, vagy akár Isten ószövetségi, újszövetségi népének történetében. Ezt a bizalmat erősíti minden olyan megtapasztalás, amelyet személyesen élhettünk meg eddigi életünkben.
 
És végül a várakozás. Lehet adventre, adventben várni, csak úgy mellesleg, élve a mindennapokat, s ha jön, hát jön, ha el megy az életünk mellett hát elment. Így azonban nem is várakozunk igazán. Hiányzik belőle, amiről Jézus beszélt, éhezés és szomjúság mindent átjáró elemi vágya. Vagy az a kép, amelyet a zsoltáros használ, mint az őrök a reggelt. Alig várják. Készülnek, Figyelnek, és a megérkezéskor élnek vele. Ez a lelkület, hozzáállás kellene, hogy áthassa egész adventünket, hogy igazi, beteljesülés, békesség és boldogság legyen a következménye.
 
Ne feledjük hát Isten egyik fontos üzenete adventünkre nézve: Ígéret, Bizalom, Igazi sóvárgó várakozás.
 

 

Taracközi Gerzson, református egyetemi lelkipásztor