Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Egyetemi Lelkészség Története (1949 - 2004)

I. Egyetemi pasztoráció 1989 előtt

     Az egyetemi pasztoráció a Miskolci Egyetemmel egyidős. Annak ellenére, hogy az áttelepülés Sopronból arra az időre esett, amikor a hatalom a vallásos személyek és közösségek háttérbe szorítására törekedett, és minden eszközzel üldözte a hívő embereket. Mindig akadtak azonban, olyan oktatók és hallgatók, akikben megvolt a kellő bátorság, hogy keressék hasonlóan gondolkodó társaikkal a kapcsolatot. Bár javarészt az egyetlen eszköz a tanúságtételre, a teljesebb szellemiség megjelenítésére, az emberi példaadás maradt az oktatók és hallgatók részéről, mégis ez időszak is fontos fejezete Egyetemi Lelkészségünk előéletének. 
     A kifejezett vallásos nevelés korlátozott formában a plébániákra szorult vissza. Más lehetőségként, az országos szervezésű "földalatti", vallásos, megújulási csoportok nyújtottak lehetőséget a közösségi élet gyakorlására. Az újjáéledés igen meghatározó jele a nyolcvanas évek első feléből, Zajacz Ernő és Kartal Ernő atyák által fémjelzett, a Minorita Plébániához tartozó, de az Egyetemen is megjelenő, "illegális" egyetemista fiatalokból álló csoportosulás. 
     A nyolcvanas évek utolsó harmadában jelentős előrelépés történt. Dr. Soós Ferenc, akkor egyetemi oktató, felkereste Dr. Kovács Endre püspök urat, Miskolc - Mindszenti plébánost az egyetemi hittancsoport ügyében. Kovács püspök úr, Mándy Zoltán atyát küldte erre a feladatra.
     Az akkori rektor, Dr. Kovács Ferenc, Dr. Soós kérésére, kisebb helyiséget biztosított az egyetemi csoport részére. Emellett, a kollégiumokban vallásos fiatalok találkoztak, imádkoztak, beszélgettek, s alkalomszerűen kirándultak együtt. Közülük többen választották később a szerzetesi, papi hivatást.

II. A rendszerváltás utáni munka 1989 - 2003

     Mándy Zoltán, aki az új Avas - Déli Egyházközség szervező lelkésze lett, Egerbe történt áthelyezése után, Csókay Károly és Szabó József jezsuiták végeztek pasztorális tevékenységet az Egyetemen. Ezt követően, rövid időre Holczinger Ferenc és Forrai Tamás jezsuiták vezették a fiatalok önszerveződő csoportját. 

     Az egyetemi munka ebben a szakaszában meg kell említenünk két, ma is elő előadás sorozatot: Jezsuita esték címen rendeztek előadásokat neves előadókkal, részben a Bölcsésztudományi Kar Kék termében a Jezsuita Gimnázium igazgatói (Prof. Dr. Horváth Tibor SJ, Prof. Dr. Nemesszeghy Ervin SJ, Forrai Tamás SJ.). Az elmúlt akadémiai évben új néven, Egyetemi Esték címen a Lelkészség indított előadás sorozatot a főépület üvegtermében.
     A Lelkészség megalapítása előtti lelkészi munka utolsó szakaszában, Hess István jezsuita, akit rendi elöljárója kérésére, Dr. Seregély István, 2001. szeptemberében egyetemi lelkésszé nevezett ki, igyekezett összefogni katolikus részről a vallásos, ill. kereső fiatalokat. Ez időre tehető az Egyetemi Templomban (Jezsuita Templom) az egyetemi vezetéssel közösen megtartott évzárómisék, fogadások szervezése, más egyházak vezetőinek, lelkészeinek bevonásával. 
     Ebben a szakaszban már történtek bátortalan lépések az ökumenikus munka felé, közös farsangok, táncházak szervezésével. 

     Református részről Brunner Zsuzsa, lelkésznő szervezte az ifjúságot a Lelkészség ebben a szakaszában, ill. Taraczközi Gerzson, lelkész néhány hónapig, végzett egyetemi munkát.
Dr. Keresztes Szilárd, görög katolikus megyéspüspök úr 1997-ben egyetemi kollégiumot létesített Miskolc-Tapolcán, melynek vezetésével Obbágy Miklós, gk. lelkész urat bízta meg, aki egyben a görög katolikus fiatalok lelkészi szolgálatát is ellátta az Egyetemen.

III. Ökumenikus Egyetemi lelkészség 2003. szeptember után

     2003. február 25-én, a Lévay József Református Gimnáziumban, a római katolikus egyetemi lelkész kezdeményezésére összeülnek a lelkészek és munkatársak: (Nt. Brunner Zsuzsanna, ref. egy. lelkész, Ft. Obbágy Miklós gk. egy. kollégiumigazgató, Dr. Janka Gábor, gk. hittanár, Vadász Dénes, tanszékvezető, rk. munkatárs, Hess István SJ. rk. egyetemi lelkész, Nt. Veczán Pál, ev. esperes), hogy előmozdítsák püspökeiknél az Egyetemmel való megállapodást, egy Ökumenikus Egyetemi Lelkészség létrehozására.
     Az egyházak megkeresésére, 2003. tavaszán kezdődtek a megbeszélések. Dr. Besenyei Lajos, rektor úr, Dr. Patkó Gyula, rektor helyettes urat bízta meg az Egyetem képviseletévei a tárgyalásokon.
     (Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az Egyetem vezetése, már évekkel korábban felvetette, és elkészítette egy egyetemi vallásos centrum kialakítási tervét.)
A megállapodás tervezete 2003. júniusában jön létre, melynek végleges szövegét, 2003. szeptember 2-án írták alá a Történelmi Egyházak és az Egyetem vezetői. 
     A Lelkészség, ökumenikus intézmény lévén, négy lelkész (római és görög katolikus, református és evangélikus) munkáját fogja össze. Az önállóság fenntartása mellett, minden közösen végezhető tevékenységet együtt szerveznek, önkéntes hallgatókból és oktatókból álló munkacsoporttal.
     Az új, ökumenikus lelkipásztori munka jele volt már a mögöttünk levő akadémiai évben, az Egyetemi esték mellett, a Nyitni-Kékökumenikus kerek asztal, valamint református lelkész úr szervezésében induló film klub.

     Kovács Viktor, egyetemi főtitkár, Rektor úr kérésére megkeresi és előmozdítja a lelkészségi központ helyét, ill. kialakítását. Az Egyetem vezetése, átmeneti anyagi nehézségei miatt, a Lelkészségi központ helyének kijelölése után, az Egyházakat kérte fel, hogy a kialakítás munkáját végeztessék el. A négy egyház 33 - 33 %, ill. 17-17 % -ban járult hozzá, a 2,7 M. Ft-os kialakítási költségekhez.

     A harmadik évezred elején számos lelkész dolgozott, váltották egymást a Lelkészségi központban: Obbágy Miklós, görög katolikus lelkész (1997.), akit 2004. július 1-vel Papp András, mátészalkai gk. paróchus váltott fel, majd Makkai László követte, valamint Hess István SJ. római katolikus (2001.), akit 2004. szeptember 1-vel Szomszéd Tamás SJ. váltott fel, majd őt Skublics Máté követte (2015.). Buday Barnabás evangélikus (2003.), akit Asztalos Richárd, majd Gerlai Pál váltott fel, valamint Turcsik Ferenc református (2004.), akit Lente Boglárka, majd Taracközi Gerzson és Taracköziné Nemes Mónika lelkész házaspár követett.
A római katolikus lelkész munkáját Sikora Eszter nővér, Czopf É. Klára, Mészáros J. Ráhel, Hidasi V. Veronika, majd Antal A. Krisztina nővérek (Szent Ferenc Kisnővérei- TORG.) és egy világi lelkészi asszisztens segítette az elmúlt években.

A lelkészek elkötelezték magukat az ökumenikus együttműködésre és a közös lelkipásztori tervezésre.

     A Lelkészségünk lógóját Hrivnák Andrea, budapesti grafikus álmodta meg. 
A hajó, ősi szimbóluma az Egyháznak, mely ingadozik, de halad célja felé. A bárka vitorlája is több jelentést foglal magába: A háromszög alakú vitorla tükrözi Isten-képünket, a Háromság Istent (Atya, Fiú és Szentlélek). A vitorlarúd egyben a kereszt jele is, jelképezve Isten szeretetét irántunk, a megváltó keresztáldozatot. A vitorlában kiolvasható négyes szám mutatja, hogy Lelkészségünk négy egyház híveit fogja össze: görög és római katolikusokat, evangélikusokat és reformátusokat. Hajónk, munkatársakat kíván, meghívás nyújt mindenki számára a közös cél felé, melyben felfedezhetjük Isten boldogító szeretetét.